BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
A régi rómaiaknál ez év első hónapja volt – de márciust a hadba vonulás időszakának is tartották. Innen a hónap elnevezése is: a harcias természetű Mars isten volt a névadó. Március régi magyar neve böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik.
Az ősi Rómában az új évet március Idusán, 15-én köszöntötték – de a hónap többi ünnepe mind a hadba vonulással, a hadi készülődéssel volt kapcsolatos. A magyar hagyományokban a böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 20-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.
Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja – erre utalnak az időjós napok is. Ildikó napja (március 10.) még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”. Két nappal később pedig „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.” Tizennyolcadika Sándor napja, aki Józseffel és Benedekkel együtt hoz zsákban meleget.
Igaz, hogy a csillagászati év, a tavasz 20-án kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, mégis, a néphagyomány 24-ére, a „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét.
NEMZETKÖZI NŐNAP (március 8.)
1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.MÁRCIUS 15. - NEMZETI ÜNNEPÜNK
TAVASZI NAPÉJEGYEGYENLŐSÉG (március 20.)
A csillagászati tavasz kezdete, a nappal és a éjszaka egyforma hosszú (de másnaptól már hosszabbak lesznek a nappalok)
Maga a tavaszünnep egyébként a szerelem istennőjéhez kötődik: Aphrodité egykor beleszeretett Adoniszba, akit elrejtett egy szelencébe, hogy senki meg ne láthassa. A szelencét Perszephonénak adta, aki nem bírta legyőzni kíváncsiságát, kinyitotta azt, és ő is nyomban beleszeretett a férfiba. Ezek után esze ágában sem volt visszaadni a szelencét Aphroditénak, akinek bánatától még a földek is kiszáradtak.
Még apja, Zeusz sem tudta megvigasztalni, ezért arra kötelezte Adoniszt, hogy az év egyik harmadát töltse Perszephonéval, a másik harmadát Aphroditéval, a harmadikat pedig egyedül. Így aztán a férfi minden tavasszal visszatér Aphroditéhoz, s a földek virágba borulnak, a termés pedig szárba szökken a boldog szerelemtől.A VÍZ VILÁGNAPJA (március 22.)
kattintással a hivatalos honlapot nyithatod
A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE (március 27-ről 28-ra virradóra)
Az órákat 1 órával előre állítják
Népi idő-(és egyéb) jósló napok
10-e, Ildikó - „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”
12-e, Gergely - „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.”
18-a, 19-e, 21-e, Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget
(forrás: elonepmuveszet.hu)
