BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA
A hónap névadója a kétarcú Janus (Ianus), a kezdet és a vég istene. A régi, tíz hónapot számláló római naptárban még nem szerepelt, februárral együtt csak az i. e. 700 körüli naptárreform idején jelent meg. A népi kalendárium szerint január Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava – a katolikus egyház karácsony nyolcadnapján, január 1-jén tartja Szűz Máriának, Jézus anyjának ünnepét.
A hónap – és az év – első napjához megszámlálhatatlan néphagyomány kötődik, amelyek közös vonása, hogy ennek a napnak a cselekedetei kihatnak a soron következő év történéseire is. Az idők során a szilveszteri és újévi szokások jórészt összemosódtak, az évbúcsúztatás és az újesztendő köszöntése egyetlen vidám, zajos ünneplésben nyilvánult meg. A leginkább élő hagyományok közé tartozik a szilveszteri-újévi lencseevés – aki ezt teszi, annak a következő évben nem ürül ki a pénztárcája. (Tekinthetjük ezt akár a fogyasztói társadalom és a civilizációs környezet hagyomány-szelekciós hatásának is – arra például viszonylag kevesen figyelnek, hogy az év első napjának hajnalán elsőként mosakodjanak a kútból húzott friss vízben, hogy aztán egész évben frissek, egészségesek maradjanak.)
ÚJÉV NAPJA (január 1.)
Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgjét vonják magukra.Az év első napján lencsét volt szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Ehhez társult még az is, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre. Gyakran került ilyenkor az asztalra az újévi malac is, mi kitúrta a ház lakóinak szerencséjét, de jaj volt annak, aki ezen a napon baromfit evett, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis az elkaparni volt hivatott a szerencsét. Aki halra áhítozott, annak a farkánál kellett elkezdenie a fogyasztást, hogy nehogy elússzon a szerencséje, ugyanakkor egyes vidékeken nagyon szívesen látták ilyenkor a kopoltyúst az asztalon, mert pikkelye sok pénzt jelentett. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel "nyújtani" a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, Szilveszterre készített ételt.VÍZKERESZT (január 6.)
Vízkereszt napja január 6. A római katolikusok ekkor szenteltek vizet és tömjént – innen eredeztethető a nap magyar neve. Az angolok „Twelfthday” (vagy „Twelfthnight”), azaz „tizenkettedik napként” (vagy estként, éjként) tartják számon, ami a karácsonytól eltelt időre, egyúttal a karácsonyi ünnepek befejeztére utal. Ezzel függ össze a köztudatban ma is jelen lévő szokás: ezen a napon illik leszedni a karácsonyfát.
Vízkereszt egyúttal fontos határnap is. Véget érnek a téli napfordulóhoz kapcsolódó szokások-ünnepek, és elkezdődik a télbúcsúztató-tavaszváró időszak – a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó farsang.A MAGYAR KULTÚRA NAPJA (január 22.)
A Magyar Kultúra Napját 1989. óta ünneplik abból az alkalomból, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását.
Népi idő-(és egyéb) jósló napok
A januárról szóló népi mondóka útmutató az időjárás előrejelzéséhez és a termésjósláshoz:
Pálnak fordulása / Fél tél elmúlása / Piroska napján a fagy / Negyven napig el nem hagy. / Ha fénylik a Vince, / Megtelik a pince. / A ködös január / Nedves tavasszal jár.
6-a, Vízkereszt, ha enyhe az idő, az még nagy hidegeket jelez
13-a, Veronika, a hagyomány szerint az év leghidegebb napja.
17-e, Antal, ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.
18-a, a "fagyveszélyes” Piroska napról a fenti mondóka is megemlékezik
21-e, Ágnes, a másnapi Vincéhez kötődik: „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”
22-e, Vince, ha megenyhül az idő, jó lesz a szőlő- és bortermés - "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince."
25-e, Pál, ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.
(forrás: elonepmuveszet.hu, sulinet.hu)
